Keresés:
Gyakori kérdések
Gyakran ismételt kérdések és válaszaik az érdeklődők számára

Tisztelt Érdeklődők!

A Kar képzéseivel, a költségtérítésekkel és tanulmányokkal, valamint a kollégiumi és jegyzetellátási lehetőségekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekből és válaszokból összeállított tájékoztatónkat olvashatják.

Amennyiben részletesebb felvilágosításra van szükségük, szívesen válaszol Önöknek személyesen, telefonon  vagy írásban a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal.

Előzetes egyeztetés alapján szülők számára fogadóórát tartunk!

Igénybejelentés: +36(92)509-932, +36(92)509-952 * E-mail címek: hszo.gkz@uni-bge.hu * felveteli.gkz@uni-bge.hu

A kérdések, melyekre válaszokat kaphatnak:

1. Hol helyezkedhetnek el a végzettek?
2. Miben különböznek a közgazdasági alapképzési szakok egymástól?
3. Miben különbözik a felsőoktatási szakképzés és az alapképzés egymástól?
4. Milyen tantárgyakat tanulnak a hallgatók?
5. Milyen matematikai tantárgyak vannak és azt mennyi ideig kell tanulni?
6. Mennyi nyelvi képzést kapnak a diákok?
7. Van-e kiegészítő nyelvtanulási lehetőség, nyelvvizsga-felkészítés?
8. Mennyi a kötelező óraszám?
9. Mekkora az önköltség mértéke?
10. Át lehet-e kerülni önköltséges képzésről állami ösztöndíjas képzésre? Ha igen, mi a feltétele?
11. Ha valakit állami ösztöndíjas képzésre vettek fel, nem kerül át önköltségesre? Ha mégis, akkor miért?
12. Van-e lehetőség külföldi ösztöndíjra? Tud-e az egyetem lehetőséget biztosítani külföldi szakmai gyakorlatra?
13. Milyen szakokon lehet mesterképzést folytatni az itt szerzett diplomával?
14. Milyen arányban tud a Kar kollégiumi férőhelyet biztosítani?
15. Mennyibe kerül a kollégium havonta?
16. Milyen a kollégium felszereltsége?
17. Vannak-e tankönyvek, jegyzetek? Ha igen, mennyibe kerülnek?

 


VÁLASZOK


 

1. HOL HELYEZKEDHETNEK EL A VÉGZETTEK?

Az alapképzési szakjainkon végzetteket nagyon kedvezően ítéli meg a munkaerőpiac. A vállalatok és a munkaközvetítők a zalaegerszegi képzőhelyet az ország legjobb közgazdasági képzései között tartják számon. Ez az elhelyezkedést nagyon megkönnyíti, hiszen a Zalaegerszegen szerzett diploma már önmagában ajánlólevél.


A gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatók elhelyezkedési lehetőségei széleskörűek: üzleti szervezeteknél szinte bármilyen gazdálkodási feladatot meg tudnak oldani, szakmai irányítás mellett. Kis- és középvállalkozásoknál a gazdasági ügyintézés csaknem teljes körét el tudják látni: nyilvántartásokat vezetnek, pénzügyeket intéznek (bankügyletek lebonyolítása, hitelügyintézés, adó ügyintézés), munkaügyi elszámolásokat készítenek, ismerik a számviteli rendszert, így a könyvelést is el tudják látni. (Természetesen mindez némi betanulási idő után.) Alapfokú marketing képzésben is részesülnek, így az értékesítési folyamatokban is aktívan tudnak részt vállalni. Rövidebb betanulási idő után a logisztika területén is megállják a helyüket. A megszerzett készségek lehetővé teszik nagyobb cégeknél való munkavégzést is, felkészítjük őket a csoportmunkára is. Az alapfokú számítástechnikai ismeretek mellett tanulmányaik során megismerkednek a legfontosabb vállalati adatfeldolgozó és elemző szoftverekkel.

A pénzügy és számvitel szakos hallgatók bármilyen méretű és tulajdonosi hátterű intézmény pénzügyi számviteli feladatainak ellátására képesek. A nyilvántartások vezetése mellett képesek elemezni a gazdálkodó szervezetek értékteremtő folyamatait, megtervezik a költségeket, javaslatokat dolgoznak ki a finanszírozás módjára, megkeresik az optimális adózást biztosító megoldásokat, üzleti terveket készítenek, projektek finanszírozási feladataiban is jártasak. Ezen a szakon is bevezetést kapnak az üzleti informatika tipikus megoldásaiba. A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg munkaerőpiaci hírnevét éppen ennek a képzésnek köszönheti.

A gazdaságinformatikusok képzésében az alapot a számítástechnikai eszközök használatának megismerése adja. A képzés során a hardver eszközök kezelésének legfontosabb elemeit a gyakorlatban sajátíthatják el. A végzettek képesek bármely szervezetben rendszergazdaként dolgozni, ismerik a szokásos irodai szoftvereket, azokat képesek karbantartani. Mindezek mellett gazdasági alapképzésben is részesülnek: a hallgatók megismerkedhetnek az üzleti szervezetek működésének alapjaival, a gazdálkodási folyamatok elemeivel, a legfontosabb pénzügyi, vezetési, nyilvántartási, döntési feladatokkal. Ennek alapján úgy tudnak majd a gazdálkodó szervezetek számára információs rendszereket tervezni, létrehozni és üzemeltetni, hogy pontosan értik annak a szervezet életében játszott szerepét. A gazdasági feladatokat nem ők oldják meg, de megértik azok lényegét, és pontosabban tudják hozzá illeszteni az informatikai eszközöket. Ilyen többoldalú tudással bármely intézmény, vállalat informatikai rendszereinek üzemeltetőjeként szívesen fogadják őket a munkáltatók.


 

2. MIBEN KÜLÖNBÖZNEK A KÖZGAZDASÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAKOK EGYMÁSTÓL?

Minden szakon egységes alapképzést adunk hallgatóinknak, két féléven keresztül azonos tantárgyakat tanulnak. A harmadik félévtől kezdve ágazik el a képzés. A pénzügy és számvitel szakon a vállalatok pénzügyeinek minden lényeges területéről tanulnak, a számviteli ismereteik folyamatosan épülnek egymásra, míg végül bármely vállalat, szervezet eredmény-kimutatását képesek elkészíteni és részletesen elemezni. A gazdálkodási és menedzsment szakon a gazdálkodási folyamat minden lényeges területéről szereznek alapismereteket. A legfontosabb ismeretkörök: pénzügyi alapok, számviteli ismeretek, marketing, emberi erőforrás gazdálkodás, termelésmenedzsment, logisztika, vállalkozás-szervezés, ügyfélkapcsolati ismeretek és természetesen mindezek informatikai hátterét is megismertetjük a hallgatókkal. A közszolgálati szakon a közszektor sajátos gazdálkodására készülnek fel, ahol a pénzügyek, a nyilvántartás, az eredmény-számítás, az emberi erőforrás gazdálkodás, a marketing speciális formában kerül alkalmazásra.



3. MIBEN KÜLÖNBÖZIK A FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS ÉS AZ ALAPKÉPZÉS EGYMÁSTÓL?

A leglátványosabb különbség a megszerezhető bizonyítványban van: a felsőoktatási szakképzésben szakképzettséget szerezhetnek, az alapképzésben szakképzettséget és alapfokozatú végzettséget (klasszikus kifejezés: felsőfokú végzettséget, diplomát) szerezhetnek a végzettek. Eltérő a képzés hossza: a felsőoktatási szakképzés képzési ideje 4 félév, az alapképzés 6, illetve 7 féléves nappali tagozaton. A képzés tartalmában a legfontosabb különbség az, hogy az alapképzésen olyan általános ismereteket, gazdaságtudományi alapokat kapnak a hallgatók, amelyre azután bármilyen közgazdász munka további elsajátítására alkalmasak és képesek lesznek. Az általános ismeretek lehetővé teszik, hogy a legkülönbözőbb gazdálkodási feladatokat elvégezzék – rövidebb-hosszabb betanulási idő után. A felsőoktatási szakképzés egy-egy szakmára koncentrál, az ott közvetlenül használható ismeretek elsajátítására törekszik. Így az elhelyezkedés során csak egyéni képességek alapján várhatjuk el a végzettektől, hogy több munkaterületen is megállják a helyüket.
Felsőoktatási szakképzést csak felsőoktatási intézmények végezhetnek. E képzés jogelődjének tekinthető felsőfokú szakképzést középiskolák is folytattak, de ez 2013-tól megszűnt. A felsőoktatási szakképzésben megszerzett kreditek 75%-a beszámításra kerülhet az alapképzési szakokon való továbbtanulás esetén. (A felsőfokú szakképzésben ez az arány 25-50% volt.)


 

4. MILYEN TANTÁRGYAKAT TANULNAK A HALLGATÓK?

A részletes tantárgyi hálókat - tantervi táblákat - honlapunkon elérhetik (a mintatantervek a képzési szintnek megfelelő dokumentumtárban találhatóak). Az alapozó szakaszban matematikai, közgazdasági, pénzügyi és számviteli alapokkal találkoznak a hallgatók. Már első évben kezdődik a számítástechnika oktatása, a legismertebb irodai szoftverek felhasználói szintű ismereteit sajátíthatják el. A későbbi félévekben a szaknak megfelelő speciális ismereteket fognak kapni. A pénzügy és számvitel szakon például tanulnak gazdasági elemzést, ellenőrzést, kontrollingot, üzleti tervezést, pénzügyi elemzést, adózási ismereteket, banküzemtant stb. A gazdálkodási és menedzsment szakon termelésmenedzsmentet, emberi erőforrás menedzsmentet, vállalkozástant, marketinget stb. A közszolgálati szakon közösségi pénzügyeket, költségvetési számvitelt, önkormányzati pénzügyeket, közösségi marketinget, menedzsmentet stb.


 

5. MILYEN MATEMATIKAI TANTÁRGYAK VANNAK ÉS AZT MENNYI IDEIG KELL TANULNI?

A matematika oktatás a közgazdászképzésben kettős szerepet játszik: egyrészt módszertani eszközöket nyújt a gazdasági elemzésekhez, másrészt segíti a logikus gondolkodás kialakulását/fejlődését. Kifejezetten matematikai tantárgy 3 féléven keresztül van. Szorosan kapcsolódik ehhez a statisztika, amit két félévig kell tanulni.  Mindezek a tantárgyak az első három félévben vannak.


 

6. MENNYI NYELVI KÉPZÉST KAPNAK A DIÁKOK?

Az alapképzési szakokon 3 féléven keresztül, heti 4 órában zajlik a nyelvoktatás, amelynek elsődleges célja a szakmai kommunikáció elsajátítása. Vagyis a nyelvoktatás nem a kimeneti követelményben szereplő nyelvvizsga megszerzését szolgálja. Ezért a foglalkozások nem a nyelvvizsgák tematikáját követik. A szakmai nyelvvizsga kurzusok felvételének feltétele, hogy egy középszintű általános nyelvismerettel rendelkezzenek a diákok. A felsőoktatási szakképzésben két féléven keresztül heti 4 órában tanulhatnak idegen nyelvet a hallgatóink, itt kimeneti vizsgakövetelmény nincs.


 

7. VAN-E KIEGÉSZÍTŐ NYELVTANULÁSI LEHETŐSÉG, NYELVVIZSGA-FELKÉSZÍTÉS?

A kötelező nyelvtanuláson kívül térítés ellenében tudunk nyelvórákat biztosítani. Így lehetőség van úgynevezett szintre hozó kurzusok felvételére, vagy második nyelven tanulásra, illetve nyelvvizsga-felkészítőre. Ennek költsége nagyjából azonos a nyelviskolák által kért térítéssel.


 

8. MENNYI A KÖTELEZŐ ÓRASZÁM?

A tanórák száma az alapképzésben 20-25, a felsőfokú szakképzésben 27-30 óra hetente. A foglalkozások egy részének látogatása nem kötelező (előadások), a gyakorlatokon való részvétel azonban igen. A félévek 15 hét szorgalmi időszakból és 6 hét vizsgaidőszakból állnak. Egyes tantárgyakból félévközi számonkérésre (zárthelyire) is sor kerül.


 

9. MEKKORA AZ ÖNKÖLTSÉG MÉRTÉKE?

Az alapképzési szakokon eltérő mértékű önköltséget kell fizetni: a gazdálkodási és menedzsment, valamint a a pénzügy és számvitel szakokon nappalin 210 ezer, levelezőn 190 ezer forintot félévente, a gazdaságinformatikus szakon nappalin 325 ezer, levelezőn 300 ezer forintot félévente. A felsőoktatási szakképzési szakokon (FOSZK) egységesen 200 ezer forint az önköltség félévente.


 

10. ÁT LEHET-E KERÜLNI ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSRŐL ÁLLAMI ÖSZTÖNDÍJAS KÉPZÉSRE? HA IGEN, MI A FELTÉTELE?

Ha az állami ösztöndíjas keretre felvett hallgató(k) jogviszonya a képzés befejezése előtt megszűnik, akkor helyére önköltséges hallgató(ka)t lehet felvenni. Az átsorolás feltételeit az Egyetem szabályzatai rögzítik, elsősorban tanulmányi eredményhez kötve azt.


 

11. HA VALAKIT ÁLLAMI ÖSZTÖNDÍJAS KÉPZÉSRE VETTEK FEL, NEM KERÜL ÁT ÖNKÖLTSÉGESRE? HA MÉGIS, AKKOR MIÉRT?

Az állami ösztöndíjas hallgató két alapesetben kerül átsorolásra önköltséges képzésre:
•    ha tanulmányait nem fejezi be a szerződésben előírt időtartam alatt (ez a tantervben előírt képzési idő + 2 félév)
•    ha tanulmányai során két egymást követő félévben nem szerzi meg az előírt kreditek 50%-át.


 

12. VAN-E LEHETŐSÉG KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJRA? TUD-E AZ EGYETEM LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTANI KÜLFÖLDI SZAKMAI GYAKORLATRA?

A BGF jelenleg 26 országban összesen 150 külföldi felsőoktatási intézménnyel tart fenn mobilitási kapcsolatot, melynek keretében lehetőség van külföldi részképzésre jelentkezni. Ez a zalaegerszegi hallgatók számára is elérhető. Az Erasmus-program keretében tandíjmenetesen, szerény ösztöndíjjal lehet külföldön tanulni. Az utazás és a megélhetés költségeit ez a támogatás teljesen nem fedezi, így számolni kell egyéni hozzájárulással is. Természetesen csak azok kapnak erre lehetőséget, akik megfelelő szinten beszélik azt a nyelvet, amelyen a képzés folyik.
Külföldi szakmai gyakorlatot a Kar nem szervez, de egyéni kérések alapján engedélyezzük, támogatjuk a külföldi szakmai gyakorlatot.


 

13. MILYEN SZAKOKON LEHET MESTERKÉPZÉST FOLYTATNI AZ ITT SZERZETT DIPLOMÁVAL?

Minden gazdaságtudományi képzési területhez tartozó mesterszakon lehet tanulni. Minden mesterképzésnek van egy alapképzési párja, ahonnan „sima” út vezet, nem kell később kiegészítő kurzusokat felvenni. A másik oldal az, hogy bármely alapszakról lehet bármilyen mesterszakra jelentkezni, csak esetleg a képzés második szintjén egyes tantárgyakat utólag fel kell venni, illetve teljesíteni kell. Az egyetemek egyedileg határozzák meg, hogy az adott alapképzési szakon végzettnek kell-e kiegészítő kreditet szereznie.
A Gazdálkodási Kar levelező tagozatú pénzügy mesterképzési szakot hirdet. A BGE budapesti karain további mesterképzési szakok közül választhatnak a végzettek.


 

14. MILYEN ARÁNYBAN TUD A KAR KOLLÉGIUMI FÉRŐHELYET BIZTOSÍTANI?

A kollégiumot igénylő és jogosultak mindegyikének tudunk elhelyezést biztosítani. Alapfeltétel, hogy csak az kaphat kollégiumi férőhelyet, aki nem az intézmény székhelyén (Zalaegerszegen) rendelkezik lakóhellyel. [A kollégiumról részletesebben...]

A kollégiumi felvételi eljárással, a jelentkezések tartalmával,  valamint a jelentkezések elbírálásával kapcsolatos szabályokat a hallgatói térítések és juttatások szabályzatának (HJTSZ) "Kollégiumi elhelyezésre vonatkozó szabályok" része tartalmazza.


 

15. MENNYIBE KERÜL A KOLLÉGIUM HAVONTA?

A jelenlegi kollégiumi térítési díj állami ösztöndíjas hallgatóknak 12500 forint havonta, az önköltséges hallgatónak 24150 Ft.


 

16. MILYEN A KOLLÉGIUM FELSZERELTSÉGE?

A kollégiumunk a legmagasabb minőségi fokozatba tartozik. A hallgatók 2x2 ágyas, fürdőszobás lakóhelyiségekben laknak. Szintenként konyha és hűtőszekrény áll a hallgatók rendelkezésére. Minden szobában rendelkezésre áll internet-hozzáférés (ezért nem kérünk külön térítést).
Tanulószobák biztosítják a zavartalan tanulás lehetőségét, illetve klubszobák állnak rendelkezésre a közösségi élethez. A kollégiumról a honlapon képgaléria is megtekinthető.


 

17. VANNAK-E TANKÖNYVEK, JEGYZETEK? HA IGEN, MENNYIBE KERÜLNEK?

Minden tantárgyhoz kijelölésre kerül egy-két kötelezően használandó tankönyv, jegyzet vagy szakkönyv, amely alapján a számonkérés történik. Ezeket szervezett formában meg is lehet vásárolni, az egyetemmel szerződött tankönyvterjesztőn keresztül, aki árkedvezményt biztosít. Ezen kívül az oktatók az úgynevezett tananyagszerveren közzé teszik a felkészüléshez használandó egyéb anyagokat. A tankönyvek ára igen változó, átlagosan 1500 és 7000 forint között mozog példányonként (terjedelemtől és műszaki kiviteltől függően).
A kari szakkkönyvtár törekszik arra, hogy minden kötelező és ajánlott irodalomból több példányt bocsásson a hallgatók rendelkezésre, kölcsönzésre és helyben olvasásra. [A könyvtárról részletesebben...] Egyes művekből bizonyos időszakokban vannak szűk ellátási keresztmetszetek, de ez könnyen elkerülhető, ha a hallgató nem csupán kampányszerűen, a zárthelyi vizsgák és féléves vizsgaidőszakok idején kölcsönöz.


 


Hírek

Hírek

A 2019/2020. tanévre (2019. szeptemberi kezdéssel) meghirdetett alapképzéseink (BA/BSc) érettségivel rendelkező felvételizők számára.

A 2020/2021. tanévre (2020. szeptemberi kezdéssel) meghirdetett felsőoktatási szakképzési szakjaink érettségivel rendelkező felvételizők számára.

Solution by Sense/Net | Powered by Sense/Net ECM