Keresés:
Események
«2019. szeptember»
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30

Kitekintő előadás-sorozat

4. A mesterséges intelligencia korai változatai: esetek és dilemmák

A Kitekintő előadás-sorozat 2018 évi utolsó, negyedik felvonására 2018. december 4-én került sor. Ez alkalommal a téma a korai mesterséges intelligencia – jelenleg már velünk élő – megjelenési formáinak alkalmazása, terjedése, és az ezzel kapcsolatos etikai és egyéb kérdések, dilemmák voltak. Az előadást a Kibergazdaság Kiválósági Központ munkatársa, Dr. habil. Fehér Katalin tartotta.

A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése az elmúlt évtizedekben egyre gyorsabb ütemű, ahogyan az erre fordított nemzetközi források megsokszorozódtak. Ezen időszak alatt a technológia egyre újabb területeken jelent meg, és még további terjedése valószínűsíthető a következő évtizedekben. Egyre több vállalkozás szán meghatározó szerepet a mesterséges intelligenciának a jelenleg kialakuló adatvezérelt gazdasági működés támogatásában, a digitális üzleti modellek kialakításakor. Mára már a mindennapi életünkből is számos példát tudunk említeni a mesterséges inteligencia korai változataira, kezdve a chatbotoktól, a személyi asszisztenseken (pl. Siri) és autók önvezető rendszerein át (pl. Tesla) az IBM Watson vagy a Salesforce Einstein alkalmazásáig. Vannak olyan területek, mint az egészségipar, a média, a közlekedés, a pénzügyek vagy éppen a mezőgazdaság, ahol ezek a megoldások általában véve gyorsabban terjednek. Ugyanakkor jól látható, hogy Japánban, Ázsiában vagy Európában és Észak-Amerikában egészen eltérő ezekhez a technológiákhoz való hozzáállás, ami számos társadalmi-kulturális tényező függvénye. Az előadást követő beszélgetés során is számos ilyen tényező (generációváltás, evolúció, etika, a privát szféra fontossága stb.) merült fel, s be kellett látni, hogy az ezek által felmerülő kérdésekre csak a jövő hozhat választ.


3. Az Ipar4.0 Magyarországon

A Kibergazdaság Kiválósági Központ (KiKK) Kitekintő előadás-sorozatának harmadik része az Ipar 4.0 jelenségéről, egészen pontosan annak hazai megjelenéséről, szervezeti és technológiai jellemzőiről szólt. Az eseményre 2018. november 29-én, 16:45 órakor került sor. Az előadást Nick Gábor közgazdász tartotta, aki az MTA SZTAKI intézetében dolgozik, és részt vett a szervezet által, az Ipar4.0 Nemzeti Technológia Platform részére készített, a hazai Ipar4.0 stratégia megalapozó dokumentumát alátámasztó kérdőíves felmérés lebonyolításában, és az eredményeinek elemzésében.

Az információs és kommunikációs technológiák, valamint a gyártó- és logisztikai rendszerek gyorsuló integrációs folyamatai alapvető változásokat indítottak el a gazdaságban, amelyeket összefoglalóan Ipar 4.0-nak neveznek. A fogalom mára már beépült a köztudatba, de a definíció értelmezése még gyakran képezi diszkusszió tárgyát, és legalább ekkora kihívás annak megállapítása, hogy a vállalatok, vagy akár egész gazdaságok mennyire felkészültek a változásokból eredő új kihívásokra. A kérdőív eredményei – amely kb. 200 vállalkozás válaszaira épül – legjobb esetben is csak felemás képet adnak a hazai helyzetről. A hazai vállalkozási szektor ugyanis gyenge stratégiai és innovációs képességekkel rendelkezik, márpedig ezek nélkül nehéz lépést tartani a legújabb műszaki-technológiai trendekkel. Az előadásban kiderült, hogy vannak ugyan az Ipar4.0-n belül olyan területek, amelyek jobban állnak – vagy várhatóan gyorsan fejlődni fognak a közeljövőben -, mint pl. a termelés-gyártás, az informatika, esetleg az értéklánc-menedzsment, ám a hazai vállalkozások így is jelentős elmaradásban vannak németországi (verseny)társaikkal szemben. Viszonylag gyenge a hazai vállalkozások integráltsága a vállalati hálózatokba, pedig azok, akik ebben sikeresebbek (pl. járműipar) láthatóan jobban felkészültek az Ipar4.0 által fémjelzett ipari, gazdasági környezetben. Számos feladat áll még az érintettek előtt annak érdekében, hogy tudatosítsák a piaci szereplők széles körében az Ipar4.0 jelentőségét, javuljon a hazai kis-, és középvállalkozások innovációs potenciálja csakúgy, mint humán erőforrásuk digitális képességei és készségei.

 

2. Siemens: A digitális gyár

A Kibergazdaság Kiválósági Központ 2018. május 9-én 16:00 órakor tartotta meg második Kitekintő előadását a gyártás digitális jövőjéről, a Siemens Digital Factory igazgatójának, Jeránek Tamásnak a közreműködésével.

Az Ipar4.0 kapcsán rengeteg szó esik az iparban az ún. kiber-fizikai rendszerek térhódításáról, a digitalizáció, és a robotizáció új szintre lépéséről. A valóságban viszont még nagyon kevés kézzel fogható példával találkozhatunk, amelyek valós bepillantást adnának a jövő gyárainak jellegzetességeiről. Az Ipar4.0-t alkotó különféle elemeket (mint pl. dolgok internete, felhő számítástechnika, szimuláció stb.) már egyre több vállalkozás alkalmazza, ám komplex és átfogó megvalósításba még viszonylag kevesen vágtak bele. Ennek ellenére az olyan nagy, multinacionális vállalkozások, mint pl. a Siemens, már jelenleg is rendelkeznek olyan portfolióval, amelynek segítségével teljes körűen digitalizálható, Ipar4.0 kompatibilissé tehető bármely vállalkozás működése. Jeránek Tamás előadásában az érdeklődők áttekintést kaphattak azokból a digitális megoldásokból, szolgáltatásokból, amelyeket a Siemens saját működésében is bevezetett, illetve amelyeket partnereik számára nyújt. Közgazdászok számára is érthetővé és nyilvánvalóvá váltak a PLC szoftverek alkalmazásának előnyei, a ’digitális iker’ jelentősége a gyártástervezés és –optimalizálás terén, és betekintést kaphattak abba a jövőbe, amikor egy adott termék v. szolgáltatás gyártásának tervezése, megvalósítása, gazdasági és egyéb hasznának felmérése – a teljes termék életciklus áttekintése - teljes egészében digitális eszközök és szolgáltatások révén lehetővé válik, mielőtt a vállalkozásnak bármilyen jelentős beruházást végre kellene hajtania.


1. Blockchain: a digitális bizalom alapja?

A Külkereskedelmi Kar Kibergazdaság Kiválósági Központja 2018. március 22-én, csütörtökön 16 órakor sikeresen megtartotta első nyilvános eseményét két meghívott előadóval a blockchain hasznosíthatóságának témájában.

A blockchain technológia mind a mai napig inkább csak ígéret, mint a valóságban jól működő megoldás. A kriptovaluták iránti túlfűtött érdeklődés éppen a tavalyi év vége felé látszott kipukkadni, és a technológia kapcsán szintén sokszor emlegetett okos szerződések terén sem látni még igazán átütő eredményt. A Kibergazdaság Kiválósági Központ (KiKK) által meghívott két előadó, Kornai Tamás (Prezi) és Mohácsi Zsolt (Deon Digital) azt mutatták be az érdeklődőknek a Kitekintő előadás-sorozat első rendezvényén, hogy mi ennek a technológiának az alapja, és hogyan hasznosíthatók ezek az okos szerződések kialakításakor. Először a részvevők megismerhették a hash, block, blockchain, token-ek stb. felépítését, működését, a decentralizáció szerepét a bizalomépítésben. A hallgatóság soraiból érkező kérdések kapcsán pedig jobban megérhetővé vált a ’bányászat’ folyamata, és megvitatásra került néhány ezzel kapcsolatos etikai, fenntarthatósági probléma is. Ezt követően pedig betekintést kaphattak a jelenlévők abból, ahogyan egy svájci start-up cég a blokkláncra alapozva nyújt szolgáltatást ügyfeleinek, akik ezáltal bevezethetik az okos szerződéseket saját szervezetük működésében. A gyakorlat is megerősítette, hogy az okos szerződésekben nagy potenciál rejlik, de egyelőre még számos kapcsolódó jogi, gazdasági stb. kérdést kell megoldani annak érdekében, hogy ez a potenciál valóban kiaknázható legyen.

 

 Mohácsi Zsolt, Deon Digital