Keresés:
Események
«2020. október»
HKSzeCsPSzoV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031

Interjú Dr. Budai Lászlóval
2020.02.19
Ismerjük meg kollégáinkat módszertani oldalukról is!

Mióta dolgozol a felsőoktatásban/az egyetemen?

2008-ban végeztem matematika – informatika tanárként. Azt követően öt tanéven keresztül voltam jelen a közoktatásban (tanárként és kutatóként), majd 2013-ban kerültem a BGE KKK-ra.

Milyen tárgyakat, milyen hallgatói létszámmal oktatsz?

Alapvetően a Kar minden informatikai jellegű tárgyával volt/van kapcsolatom. Jelenleg – immáron harmadik tanéve – van szerencsém megtartani az első évfolyam számára az Informatika és világ nevű tárgyhoz tartozó előadás-sorozatot, mely általában 450 – 500 nappalis, illetve 120 – 150 levelezős hallgatót érint évente. A tárgyhoz tartozó gyakorlati kurzusokat is szívesen vezetem. Ez a tárgy megfelelő alapot nyújthat a hallgatók számára a további, szűkebb informatikai területeket tárgyaló témakörök sikeres elsajátításához.

Ilyen például a Vállalatirányítási rendszerek tárgy, mely a hallgatók előzetesen megszerzett adatbáziskezelés ismereteikre alapozva tekintünk meg komplex üzleti folyamatokat, esettanulmányokat integrált informatikai környezetekben. Itt minden félévben 80 – 100 hallgatóval szoktunk dolgozni.

Kiemelném továbbá azokat a specializációkat is, melyek során a hallgatók mélyebb informatikai tudásra is szert tehetnek: a GM FOSZK Digitális üzleti szolgáltatások specializációja, illetve az Üzleti intelligencia specializáció. Mindkét specializáció esetében négy – négy informatikai jellegű tárgy oktatásában veszek részt, melyek már igen szakmaspecifikusnak tekinthetők.

Mióta használod a VR/AR eszközöket az oktatásban?  

2011 – 2017 között fő érdeklődési (kutatási) területem a téri képességek fejleszthetősége volt. Ezen kutatások vége felé, 2016 második felében kezdtem érdeklődni az AR/VR alkalmazások iránt, főleg a fentebb említett kutatási területtel kapcsolatban. Az egyetemen több, mint egy éve egészítem ki az eddigi oktatási koncepciómat az AR/VR nyújtotta lehetőségekkel, több tantárgy esetében is.

A VR/AR/mesterséges intelligencia mely eszközei bizonyultak hasznosnak az oktatásodban?

A hasznosság vizsgálata során nem csupán a hallgatók szakmai, kognitív tényezőit értem, hanem nagyon fontosnak tartom az affektív, illetve pszichomotorikus tényezők fejlesztését is. Az AR/VR/MI lehetőségek nagyon komoly táptalajt biztosítanak a hallgatók számára ahhoz, hogy egy bizonyos eszköz használatát, vagy folyamat megértését hatékonyan elsajátítsák. Illetve ezen túl még az új generációs hallgatók számára is nem mindennapi élményt nyújthat egy AR/VR/MI támogatott kurzus, előadás, megalapozva és fenntartva így a témakörrel kapcsolatos hallgatói motivációt. Ezen felül pedig az új technológiák minél szélesebb spektrumú ismerete lehetővé teszi a hallgatóinknak, hogy később, például egy ipari környezetben felmerült probléma megoldásához ki tudják választani a minél megfelelőbb eszközkészletet. Mindezek túl ezek a technológiai ismeretek csökkenthetik az oktatás és ipar közötti szakadékot is, redukálhatók a vállalatoknál töltött átképzési idő is. Az oktatásom során az AR alkalmazásokat részesítem előnyben a VR applikációkkal szemben. Ennek két fő okát látom: az AR esetében nem szükséges számomra/ hallgatók számára olyan eszközrendszer (sisak, szemüveg, esetleg speciális szoftver), mint a VR esetében. Elegendő lehet csupán egy tablet. Másrészről: az általam oktatott tárgyak/témakörök esetében hasznosabbnak bizonyul, ha nem színtisztán egy virtuális valóságban jelenítjük meg az objektumokat, hanem a valóságot kiegészítve olyan információkkal, objektumokkal, ami segíti az adott folyamat, eszköz hatékonyabb megismerését. Számos, már elkészült AR/VR/MI eszköz áll rendelkezésünkre, amikből válogathatunk. Másik lehetőség, hogy mi magunk fejlesztünk ilyen típusú alkalmazásokat.

Az Informatika és világ előadásokon szó esik többek közt az IoT, Smart City, Blockchain technológiákról. Mindezekhez fantasztikus, kész, és (részben) ingyenesen használható AR applikációk léteznek. Így tehát nem csupán egy prezentáció, és esetleg egy videó bemutatásával lehet szemléltetni az adott technológiát, hanem mondjuk kiterjesztett valóságban kirakunk az előadói asztalra egy lehetséges Smart City koncepciót, annak minden fontosabb elemével, és real-time szimulációkat végzünk vele.

Ott van másik nagyon jó példának a BOSCH Smart Shop Floor szimulációs laborunk. Ez a projekt EFOP pályázatból - a duális képzés fejlesztése céljából- valósul meg, de rendkívül sok a hozzáadott értéke az egyetemi kutatás-fejlesztésben. Itt nem csupán a labor, és annak eszközkészlete van felvértezve AR technológiával, de maga a laborhoz tartozó egyetemi jegyzet is AR-támogatott. Itt olyanokra lehet gondolni, hogy például a konkrét gyártási szimulációs tevékenységet megelőzően a laborban részt vevő hallgatókkal először a kiterjesztett valóságban szimuláljuk a problémákat, megnézzük, hogyan működik egy Smart Factory, egy i4.0 workflow, vagy akár egy Digital Twin. Az AR olyan szituációkban is hasznos lehet, amikor esetleg a kívánt eszköz túl drága. Például a labor közepére helyezhetünk egy teljes smart gyártósort szenzorokkal, vagy akár egy közel 20.000.000 Ft-os ipari robotot is, mely teljes értékű funkcionalitással és interaktivitással bír, az eredetivel megegyező módon. Másik példa, amikor a termék-tervezési fázisban vagyunk. Itt is segítségül hívhatjuk az AR adta lehetőségeket: fizikailag nincs ott a nyersanyag, illetve az összeszereléshez szükséges eszköz, de mindezek nélkül is elő tudjuk állítani az AR-ben a kívánt készterméket, részegységeire tudjuk bontani, cseréket végrehajtani, illetve tesztelni, de akár tovább is tudjuk küldeni e-mail-en a kollégának, aki esetleg további módosításokat, teszteket hajt végre, szintén az AR-ben.

Az MI-hez csupán annyit: egyre több olyan álláshirdetést látni, ahol például szöveganalitikust keresnek, vagy elemzőt, adattudóst stb. Nem feltétlenül kell valakinek mélyebb ismeretekkel rendelkeznie (például fejlesztői szinten) ahhoz, hogy MI-t hívjon segítségül egy – egy felmerült probléma során. Így véleményem szerint ezt is érdemes megmutatni a hallgatóknak, milyen jelenlegi (és jövőbeli) eszközök, módszerek lehetnek a különböző problémák MI-vel támogatott megoldására.

Hogyan fér bele az adott eszközök alkalmazása a félév/óra menetébe?

A hagyományos órai környezetben (például Informatika és világ előadás) az AR szimulációk, demózások általában, esetenként nem vesznek igénybe 10 percnél több időt, ami valószínűleg még kevesebb is, mint az ahhoz a témához tartozó diák és videó összességében. A laboros oktatásnál már más a helyzet: ott kifejezetten így lett kialakítva a félév menete, hogy beleférjen az AR technológia is. Így az időtényező ott sem jelent problémát.

Milyen nehézségeket tapasztaltál a használatuk során? Hogyan oldottad meg ezeket a kihívásokat?

A nehézségek igazából technikai jellegűek szoktak lenni; módszertani szempontból nem tapasztaltam eddig nehézségeket az AR alkalmazása során. Nagyobb létszámú előadás esetében érdemes lehet megemlíteni azt, hogy a forráseszköz (tablet) milyen módon tud csatlakozni a kivetítőre: én például a vezeték nélküli képernyőtükröztetést szoktam előnyben részesíteni, de a vezetékes összeköttetés esetén is lehetnek csatlakozási problémák (nem valósítható meg kompatibilis ki- és bemenet stb.).

Laboros környezetben előfordul, hogy az eszközök nem látják egymást, azaz nem tudunk rácsatlakozni a társunk által látott, indított AR alkalmazásokra (merthogy erre is van lehetőség). Mindezekre érdemes célirányosan felkészülni, ha új környezetben szeretnénk alkalmazni az AR-t.

Ha esetleg valaki további érdeklődést mutat az AR irányába, akkor szívesen megosztom vele a tapasztalataimat, illetve szívesen meghallgatnám kollégák tapasztalatait is.


Hírek

Hírek

Dancs Gábor Ernő: Én, az ONLINE?! pedagógus – avagy, hogyan igazodjunk el az információs technológiák rengetegében

Ismerjük meg kollégáinkat módszertani oldalukról is!

Oktatói workshop-ok 2020. augusztusban

Solution by Sense/Net | Powered by Sense/Net ECM