Is There a Place for Regular Mid-Semester Assessments in Higher Education? címmel jelent meg Frányó Zsófia, Tasi Péter, Szijártó Boglárka és Kardos Barbara írása a Conference Proceedings of New Perspectives in Science Education 2024 kötetében.
Absztrakt:
A 21. századra a felsőoktatás a világgazdaság szerves részévé vált, részben a társadalom által finanszírozott, ezért számadásra kötelezett, profitorientált, szolgáltatásjellegű és a piaci verseny résztvevője, tehát az egyetemi környezetet gazdasági szereplők alakítják. Ennek megfelelően növekszik a hallgatói létszám és vele a hallgatói sokféleség, ami folyamatos megújulást sürget, mivel a hagyományos tudásátadásra építő oktatási formák úgy tűnik, nem tudják kielégíteni az aktuális szükségleteket. A minőség fejlesztése és a lemorzsolódás csökkentése alapvető feladat, a különböző igények és célok figyelembevételével történő folyamatos megújulás létfontosságú, az innovatív gondolkodás nélkülözhetetlen. Az empirikus kutatás célja vizsgálni egy vezető közép-európai gazdaságtudományi egyetem számvitel tanszékén bevezetett értékelési rendszer eredményességét és hallgatói elfogadottságát. Az új értékelési rendszer lényege, hogy az eredményt meghatározó pontszámok 30%-a a szorgalmi időszakban, rendszeres tesztkitöltéssel szerezhető meg, 70%-a pedig a félévet lezáró vizsgák keretében. A kvalitatív kutatás kérdőíves adatgyűjtéssel zajlik levelező képzésben, főként online elérhető videós tananyagokból tanuló hallgatók körében, akik 2023/2024 1. félévben valamilyen számviteli tárgyat tanultak. A kérdőívet több, mint 220 fő töltötte ki. Az eredmények alapján a hallgatók eredményessége (elért érdemjegye és a lemorzsolódási szint) is kedvezően változott, és a bevezetett tesztek egyértelműen elnyerték a hallgatók tetszését. A vélemények alapján a tesztek ütemezése jól követhetővé tette a tananyagot, gyakorlási lehetőséget adott, segítette a folyamatos haladást és mintául szolgált a vizsgára, valamint visszajelzést biztosított az aktuális tudásszintről, azaz a szummatív záró értékelés mellett formatív, fejlesztési célú értékelést nyújtott a hallgatók számára. Az eredmények alapján levont következtetés, hogy az új értékelési rendszer hasznos, további alkalmazása ajánlott. Esetleges finomítások lehetnek pl. a százalékos arányok és az ütemezés kismértékű változtatása, a tesztek határidő utáni ismételt megnyitása gyakorlási céllal. A kutatás korlátja, hogy egy konkrét tudományterületen, egy intézmény keretein belül, egy félévet vizsgált, ám pozitív eredményei további oktatásfejlesztési célú változtatásokra és azokkal kapcsolatos kutatásra adnak okot.
A szerzőknek gratulálunk!