Az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételhez. Ennek érdekében a BGE olyan irányelveket fogadott el, amelyek betartása minden egyetemi polgárra érvényes, illetve speciális testületeket és bizottságokat működtet a különleges szükségletű egyetemi polgárok érdekében.
Bizottságok és programok a BGE-n
Az SHSB egyetemi szintű testület, melynek feladata a fogyatékossággal élő hallgatók mentességekre és kedvezményekre vonatkozó kérvényeinek bírálata, az intézmény fogyatékosságügyi munkájának koordinálása, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tárgyi technikai eszközökkel való támogatása, ezek beszerzése.
Az SHSB elnöke a BGE esélyegyenlőségi szakértője, aki egyben az intézmény fogyatékosságügyi koordinátora. A bizottságnak további három oktatói és három hallgatói tagja van.
Az SHSB az esélyegyenlőségi kérvényeket a Neptunon keresztül fogadja és bírálja el, az elfogadó, illetve elutasító határozatot is a Neptunon keresztül küldi ki. Kérvényt nyújthat be az a hallgató, aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, és akinek az állapotát megyei (fővárosi) vagy pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok vármegyei szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői vélemény vagy az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kiállított szakértői vélemény igazolja.
Az SHSB a törvényi előírások miatt nem adhat kedvezményeket vagy mentesítéseket akkor, ha a szakvélemény nem a fent megjelölt szervezetektől származik, független szakértői és alapítványi szakvéleményt nem fogadhat el. Azoknak, akik sajátos szükséglettel élnek, de nincs a fentieknek megfelelő szakvéleményük, a BGE esélyegyenlőségi szakértője tud a további lehetőségekről információkat adni.
Az SHSB tagjai a 2023/2024-es tanévben:
Rajnai Eszter (FEI, elnök)
Dr. Berta Péter (KKK)
Dr. Dobák Dóra (PSZK)
Hornyák Sebestyén (KKK HÖK)
Dr. Thuma Orsolya (KVIK)
Tóth Adrienn (PSZK HÖK)
Varga Orsolya (KVIK HÖK)
A BGE Esélyegyenlőségi Bizottsága 2023 februárjában alakult újjá azzal a céllal, hogy a munkavállalói esélyegyenlőség témája iránt elkötelezett oktatóknak és munkatársaknak hivatalos keretek között is lehetőséget biztosítson véleményük kifejtésére, ötleteik kidolgozására, javaslataik benyújtására. Az Esélyegyenlőségi Bizottságba bármely egyetemi munkavállaló jelentkezhetett, de kiemelten vártuk azokat a kollégákat, akik valamilyen alulreprezentált csoporthoz tartoznak, és tapasztalati szakértőként szeretnének tenni sorstársaikért.
Az Esélyegyenlőségi Bizottság gondoskodik arról, hogy az egyetemi polgárok mindenfajta megkülönböztetéstől és emberi méltóságukat sértő egyéb megnyilvánulásoktól mentesen dolgozhassanak és tanulhassanak az Egyetemen. A Bizottság foglalkozik azzal is, hogy a hátrányos társadalmi helyzetű polgárok körülményeit milyen intézkedésekkel lehet segíteni.
Az Esélyegyenlőségi Bizottságban jelenleg öt munkacsoport működik, melyek az alábbiak:
- Bántalmazásmentes Egyetem munkacsoport
- Gyermeket nevelő egyetemi polgárok esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
- Hallgatói esélyegyenlőséggel foglalkozó munkacsoport
- Megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő egyetemi polgárok esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
- Ötven évnél idősebb munkavállalók esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A BGE a jelenleg hatályos, 2022 és 2026 között érvényes Esélyegyenlőségi Tervét azzal a céllal alkotta meg, hogy biztosítani tudja azokat a lehetőségeket, amelyekkel az egyetem polgárai tehetségüket és képességeiket a lehető legnagyobb mértékben használni és fejleszteni tudják. Az Esélyegyenlőségi Terv részét képezi a valamilyen védett tulajdonság alapján potenciálisan hátrányos helyzetbe kerülő személyek és csoportok védelme mellett a mentális egészség védelme is. Az Esélyegyenlőségi Terv által meghatározott alapelvek betartása az Egyetem minden polgára számára kötelező.
Az Egyetem elkötelezi magát az öt alapértéke: az együttműködés, a szakmai igényesség, az elkötelezettség, a fejlődés és a bizalom mellett, és Esélyegyenlőségi Tervét ezek szellemében, az Egyetem víziójával, missziójával és stratégiai célkitűzéseivel összhangban alkotja meg.
Az Esélyegyenlőségi Terv célkitűzéseivel kapcsolatos előrehaladásokról minden évben jelentés készül.
A Budapesti Gazdasági Egyetem Nemi Esélyegyenlőségi Terve azzal a céllal jött létre, hogy kifejezze az Egyetem elköteleződését a nemi egyenlőségi törekvések mellett, a BGE Etikai Kódexével összhangban útmutatást adjon az Egyetem polgáraitól és külső partnereitől elvárt magatartási irányelvekről, illetve újabb lépéseket tegyen egy mindenki számára biztonságos, elfogadó és inkluzív tér megteremtése felé.
A Budapesti Gazdasági Egyetem jelenleg hatályos, 2022-2026 között érvényes Esélyegyenlőségi Terve rögzíti az Egyetem víziójával, missziójával és stratégiai célkitűzéseivel összhangban lévő értékeket és alapelveket, melyek a Budapesti Gazdasági Egyetem minden polgárára és külső partnereire nézve kötelezőek, és amelyek alapján az Egyetem saját célkitűzéseit megvalósítja. Az Esélyegyenlőségi Terv tartalmazza a fejlesztendő célterületeket és azokat a valamilyen védett tulajdonságuk alapján hátrányos helyzetben lévő csoportokat, melyeket az Egyetem intézkedésekkel kiemelten segíteni fog.
A Nemi Esélyegyenlőségi Terv célkitűzéseivel kapcsolatos előrehaladásokról minden évben jelentés készül.
A belső Intranet-felületen munkatársaink számára elérhetővé tettünk egy gyűjteményt, melyben a sajátos szükségletű hallgatók kedvezményekre és mentességekre való jogosultsága mellett ötleteket is adunk a körültekintően átgondolt, inkluzív kurzusok és programok felépítéséhez. A belső felülethez hozzáféréssel rendelkezők itt érik el ezt a kisokost.
Minden oktató kollégát és támogató területen dolgozó munkatársat biztatunk arra, hogy ha kérdései merülnének fel egy adott helyzet megfelelő kezelése kapcsán, forduljanak bizalommal a BGE esélyegyenlőségi szakértőjéhez.
Egy nő élete során több mint félmillió forintot költ el női higiéniai termékekre, és vannak, akiknek komoly anyagi nehézséget jelent hónapról hónapra megfelelő mennyiséget vásárolni ezekből az eszközökből. Magyarországon becslések szerint akár a nők 30 százalékát is érintheti a menstruációs szegénység, így fiatal egyetemistákat is, ők azok, akik emiatt társaiknál gyakrabban hiányoznak az iskolából, így nagyobb esélyük van a lemorzsolódásra.
A BGE felelős és fenntartható egyetemként törekszik arra, hogy kezdeményezéseivel és programjaival felhívja a figyelmet napjaink társadalmi problémáira is. 2022 novembere óta minden oktatási épületünk egy-egy női mosdójában a Johnson & Johnson támogatásával ingyenes o.b. tamponokat érhetnek el egyetemünk polgárai. A tárolódoboz mellett információs tábla segíti az edukációt, QR-kód segítségével pedig tudjuk fogadni a visszajelzéseket is a projektről.
A program fejlesztésének következő lépése, hogy a hallgatókat a felhasználói oldal mellett a támogatói oldalra is bevonjuk, és ösztönözzük őket arra, hogy ők is segítsenek a tárolódoboz feltöltésében, ha van rá lehetőségük.
[[.rendkivulinyiltnapok.]]Az érdeklődő középiskolások számos olyan rendezvényen vehetnek részt, ahol jobban megismerkedhetnek az egyes egyetemekkel, a képzéskínálattal, az intézmények mindennapjaival. 2023-ban kezdtünk a BGE-n rendkívüli nyílt napokat szervezni sajátos szükségletű diákoknak, mert úgy gondoltuk, hogy a nagy tömeget megmozgató Educatio Kiállításon és a kari nyílt napokon túl is szükséges lehet számukra, hogy informálisabb csoportos vagy akadálymentesítésre kiemelten odafigyelő körülmények között ismerhessenek meg minket.
2023-ban két nyílt napot tartottunk, a Romaversitas Alapítvány diákjait és itthon tanuló ukrán diákokat fogadtuk egy különleges nyílt napon, ahol a résztvevők egyetemi hallgatókat kérdezhettek élményeikről, belehallgathattak egy marketing szemináriumba, meglátogathatták a tankonyhát, a BGE szabadulószobáját és más fontos egyetemi helyszíneket is.
Rendkívüli nyílt napjainkra örömmel látunk további csoportokat, alapítványokat. Ha hátrányos helyzetű fiatalokkal dolgozol, vagy fiatalként tagja vagy ilyen csoportnak, egyesületnek, keressetek minket az eselyegyenloseg@uni-bge.hu e-mail címen, és örömmel találunk ki igényeitekre szabott közös, félnapos programot.
Felelős szervezeti egység: BGE Fenntarthatósági és Esélyegyenlőségi Iroda (FEI)
1055 Budapest, Markó utca 29-31.
Fogyatékossággal élő hallgatók
A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Nftv.) értelmében „fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”.
A törvény 49. § (8) alapján a fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell az idegen szaknyelvi ismeretek tudásmérése vagy annak egy része, illetve szintje alól. A tudásmérés során biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz – így különösen írógép, számítógép – alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. (9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a 40. § (6) bekezdése és az 53. § (5) bekezdés b) pontja szerinti idegen nyelvi követelményekre, valamint a doktori képzésre alkalmazni kell.
Fogyatékossággal élő hallgatók által igénybe vehető kedvezmények
A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (Nftv. Vhr.) 62. § (1) szerint a fogyatékossággal élő hallgatót a felsőoktatási intézmény a 63. §-ban meghatározott szerv által kiadott szakértői vélemény alapján, az egyéni sajátosságok függvényében, figyelemmel az Nftv. 49. § (8) bekezdésére, az alábbi kedvezményekben részesítheti:
a) írásbeli helyett szóbeli vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga alkalmazása,
b) a vizsgák során a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési, válaszadási időnél hosszabb idő biztosítása,
c) a hallgató tanulmányai alatt és vizsgái során a fogyatékosságnak megfelelő segédeszközök, berendezési tárgyak alkalmazása,
d) a hallgató tanulmányai alatt és vizsgái során személyi segítő, jelnyelvi, orális vagy jegyzetelő tolmács biztosítása,
e) az érthetőség és a megértés szempontjából az előadásokon és vizsgákon az elhangzottak egyidejű írásban való megjelenítése, audiovizuális szemléltetés, pontírás, nagyítás használatának lehetővé tétele,
f) vizsgáknál a hallgató várakozási idejének minimálisra csökkentése, a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása, vagy a vizsga helyiségének elhagyása nélküli szünetek alkalmazása,
g) a szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – a kérdések leírása, az elvárások és kérdések tisztázása, a feltett kérdések, utasítások megfogalmazásának pontosítása,
h) egyéni vizsga engedélyezése,
i) mentesítés a manuális készségeket igénylő feladatok alól azzal, hogy az elméleti ismeretek megkövetelhetőek,
j) gyakorlati követelmények alóli részleges vagy teljes felmentés, vagy annak más formában történő teljesítése, illetve
k) nyelvismeret mérése, vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés.
A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.
Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakértői vélemény alapján a felsőoktatási intézmény az (1) bekezdésben szabályozott kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.
A felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal nem járó egészségkárosodás, krónikus betegség fennállta esetén a szakorvosi vélemény alapján a hallgatót személyre szabott megsegítésben részesítheti.
64. § (1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel a 63. § (1) bekezdése szerinti szakértői vélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését.
(2) A felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint
a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgató segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmét,
b) kerül megbízásra és látja el feladatát a fogyatékossággal élő hallgatók segítését felsőoktatási intézményi és kari részről irányító koordinátor,
c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és mértéke szerint – a felsőoktatási intézmény által biztosított, illetve más módon rendelkezésére álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat,
d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzetet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközöket.
Fogyatékosság igazolása
Nftv. Vhr. 63. § alapján a fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) fogyatékosságának típusát alábbiakkal igazolja:
(2) Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok vármegyei szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.
(3) Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, az utóbb keletkezett fogyatékosság az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.
(4) Ha a nem magyar állampolgárságú jelentkező magyarországi lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a fogyatékosság a (2) és a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön kiállított szakértői vélemény hiteles fordításával igazolható. A felsőoktatási intézmény internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad.
(5) Ha a nem magyar állampolgárságú jelentkező vagy hallgató rendelkezik külföldön kiállított szakértői véleménnyel, akkor a fogyatékosság a (2) és a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön kiállított szakértői vélemény hiteles fordításával igazolható. A felsőoktatási intézmény internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad.